Húsvét

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, ugyanakkor a tavaszvárás ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.  A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. Húsvétkor ér véget a negyvennapos nagyböjti időszak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott, a természet újjászületésén örvendő termékenységi ünnepekkel is.
Legismertebb jelképei a bárány, a tojás és a barka.

Böjti étkek hagyománya

Hajdanában, Magyarországszerte zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön valamilyen zöldfőzelék, általában spenót, került az asztalra tojással. Nagypénteken ebédre babot, főtt aszalt szilvát és almát, esetleg aszaltszilva-levest ettek vagy rántottlevest kifőtt tésztával, sóskát, gombát, rántás nélküli krumplilevest, vacsorára tejet, aludttejet, túrót.

A húsvéti tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe, piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. 
Hazánkban már honfoglalás előtti sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást.  A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus sírba is helyeztek díszített tojást és a jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége is.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn napjainkig. Magyarországon a hímes tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A tojást jóslásra is használták: nagypéntek éjjelén feltörték, egy pohár vízbe csurgatták, s formája megmutatta a jövő évi termés milyenségét. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása; ugyanaz , mint az első férfié, aki belép a házba.

Barkaág

A másik leggyakoribb húsvéti jelkép a tojás mellett. Éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát Virágvasárnapon. A megszentelt barkát megőrizték annak védő, gyógyító erőt tulajdonítva.

Húsvéti bárány és nyúl

A jelképek sorában különböző állatokat is találunk. Legősibb a  bárány, amelynek eredete ótestamentumi. A zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Az a rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Kevés családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, ugyanakkor  a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan.
A húsvéti ajándékhozó nyúl a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről érkezett hazánkba a XIX. században. Eredete ismeretlen. A német kutatók egyszerű tévedésre gyanakszanak, amely szerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase. Ugyanakkor e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Locsolkodás és egyéb népszokások

A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, valamint a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. Régen vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, utalva a locsolás egykori módjára, mikoris erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locslóvers újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.

Dunántúli a vesszőzés nevű húsvéthétfői szokás, amely azonos értékű a locsolással. A legények vesszőből font korbáccsal csapkodták meg a lányokat, akik szalagot kötöttek rá, és borral kínálták a legényeket. A Felvidéken a lányok korbácsolták meg a legényeket. Hajdan sok helyütt húsvét keddjén a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat.

Az Ipoly vidéki népszokás a tojáshajtás. A legények lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Azután indultak el locsolni.

Forrás: husvetportal.exrta.hu