Szerencsehozó patkó
Ezt az érdekes, bár bűvösnek egyáltalán nem tűnő tárgyat világszerte szerencsehozónak tartják. Nálunk például vályúba tették (néhol még ma is teszik), hogy az állatot megóvja a betegségektől. Az algíri mohamedánok az ajtófélfára szegezik, az angolok pedig a vitorlások árbocára.
Régen a lovat varázserejű, bajtól óvó állatnak tartották: nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat később helyettesítette a lópatkó. Általánosan elterjedt az a hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, és különösen nagy hatása van az olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja a szerencséjét.
Kelta eredetű hiedelmek szerint nagy szerencsét jelent a talált és a hét szeglyukú patkó. Sikere a feltételezések szerint sarló alakjával magyarázható, amely a kelták Holdistennőjét idézte, valamint azzal, hogy vasból készült, amelyet szelleműző fémnek tartottak.
Forrás: batarozi.extra.hu, sulinet.hu
