Balázsolás   Február 3-a a kultuszban, névadásban, népszokásokban oly népszerű legendás Szent Balázs napja. A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke, aki Diocletianus és Licinius római császárok idején élt.. Számos csodája ismeretes. A legenda…

Szerencsét hoz a pók Babonák minden nép életében megtalálhatóak. Talán leggyakoribb szereplői az állatok. Pókot látni nagy szerencsét jelent. Pókot agyoncsapni nagy szerencsétlenséget jelent. A szerencsehozó pók legendája a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás…

Farsang A farsang a vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó időszak. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A farsangi…

Vízkereszt   A római egyház Epiphania Domini (’Az Úr megjelenése’) névvel január 6-án tartott ünnepe. A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első…

Még mindig a szilveszteri, újévi szokásoknál maradva: nézzük, honnan ered a koccintás hagyománya. Koccintsunk hát! De miért is?   Szilveszter éjjelén összecsendülnek a poharak, koccintunk jókívánságaink közepette. De azt tudják, hogy honnan ered, és mióta él ez a…