jan
22

Tüsszentés

Címkék: babona tüsszentés | Szerző: Eleison Kyra | 11:15 am

Tüsszentés

 

Az egyiptomi álmoskönyv szerint nem mindegy, mely napon tüsszentesz:

Hétfőn

A terveid sikerülnek, a gondokat elfújja a szél, és baráti segítségre is számíthatsz.

Kedden
Peches időszakod következik, nehezen érteted meg magad másokkal.

Szerdán
Jó hírt kapsz, remek üzletet kötsz, levizsgázol.

Csütörtökön
Álmaid beteljesülnek, illetve fél kézzel is elbánsz az ellenfeleiddel.

Pénteken
A tervezett randi sikeres lesz, és a szerencsejátékban is nyeremény vár rád.

Szombaton
Csalás, hazugság vesz körül, vagy valaki visszaél a bizalmaddal, partneredre valaki szemet vet.

Vasárnap
Pénz áll a házhoz, más különleges élmények várnak rád, és a tanulásban is jó eredményekre számíthatsz.

 

batarozi.extra.hu

jan
13

Szerencsét hoz a pók

Babonák minden nép életében megtalálhatóak. Talán leggyakoribb szereplői az állatok.

Pókot látni nagy szerencsét jelent. Pókot agyoncsapni nagy szerencsétlenséget jelent.

A szerencsehozó pók legendája a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás szerint amikor Mohamed menekülés közben egy alkalommal a Mekka környéki barlangokban rejtőzött el, egy keresztes pók gyorsan hálót szőtt a bejáratra. Ezzel úgy megtévesztette az üldözőket, hogy elvesztették a próféta nyomát, aki így megmenekült. Azóta a pók a mohamedánok szent állata, és nekik köszönhetően Európában is sok helyen szerencsehozónak tartják. Ezért lesz balszerencsés az, aki elpusztítja.

 

Az ügyesen szövő pókot gyakorta társítják az alkotó tevékenységgel, az iparos mesterségbeli tudásával és a munkaszeretetével, épp ezért tilos a megölése. A németeknél egyenesen bűnnek számít elpusztítani egy pókot, mert a csecsemő Jézus fölött egy pók szőtt hálót, hogy elrejtse a kegyetlenkedő Heródes elől. Pókháló segített Dávid és Mohamed megmentésénél is. A pók a kínai hagyományban egy citerázó buddhista képében tűnik fel.


A pókháló a hitregékben gyakorta az utat megmutató vagy életmentő fonálként szerepel. Az okos pók a háló segítségével át tud kelni a folyón. Nemcsak a pók megölése, hanem a pókháló szétszakítása is szerencsétlenséget jelöl, ugyanúgy, mint ahogyan az éjszaka megfogott pók is rossz ómen. A népi hitvilágban a pók az első takács, és ő tanítja meg az embereket a szövésre. Az indiai Brahma önmagából, mint pók szövögette a világ törvényszerűségének hálóját. A sziú indiánok teremtő istene pók volt.

Ugyanakkor, ördögi volta miatt, megítélése nagyon negatív is lehet, hisz jelképezi a mohóságot, a gonoszságot, feltételezik róla, hogy boszorkányos tudással bír. A mesék pókjai ravasz lények, mert minden irányban képesek mozogni, és állítólag a pókok azt hiszik magukról, hogy maguk találták ki a ravaszságot. Ravaszságuk gyakran párosul mohósággal és kegyetlenséggel, hálójukban nagyon sok apró rovar, légy, szúnyog fennakad, s leli halálát.

Az oroszoknál régebben a pókok kevesebb babonás ellenszenvet és félelmet keltettek, mint napjainkban. Náluk a pók látványa jelezhet előre jó és rossz híreket, titkos ellenséget, halált, gazdasági sikert, szerencsét vagy szerencsétlenséget, ajándékot vagy profitot. Ha a pók: reggel keresztezi az ember útját, szomorú hírekre lehet számítani; az ember fejére pottyan, ajándékot kap; a kézre esik, pénznyereséget jelez; étkezés közben az asztalra esik, a család egy új ellenséget szerzett; a küszöbre esik, nemsokára valaki meg fog halni.

Számukra a pók színe is meghatározó, a fehér pókkal való találkozást kedvezőnek tartják, ám a vörös és a fekete pókok gondokat, bajokat vetítenek előre. Ha fehér pók szövi hálóját az ágy fölött, szerencsés jel; a fekete pók viszont rossz ómen. Azonban a fekete pók is lehet kedvező előjelű, például ha egy fekete pók ereszkedik alá a mennyezetről, jó hírekre, vagy levél jöttére utalhat, a vörös pók viszont baljós híreket jelent.

A pók Kínában mindig szerencsés előjelnek számított. A hálójából leereszkedő pókról azt tartották, hogy égből hozza a jó szerencsét. Egyes vidékeken úgy vélték, hogy a pók az anyának előrejelzi távollévő fia közelgő hazatértét. A hetedik holdhónap hetedik napján tartották a Szövés Ünnepét. Ilyenkor a hölgyek kis arany- vagy ezüst szelencékbe pókokat zártak, mert ettől azt várták, hogy ügyesebben tudnak majd kézimunkázni. Reggel aztán megvizsgálták, hogy mit szőttek a kis állatok, és abból jövendölni is lehetett.

A pókok viselkedéséből gyakorta következtetnek az időjárásra. Ha elrejtőznek, rossz idő várható, ha előjönnek, jóra fordul. Ha télen a pókok: aktívan szövik hálójukat, akkor legalább tíz napig hidegre lehet számítani; ha viszont elbújnak, olvadás lesz. Ha nyáron: a pókok nem építenek új hálót, eső vagy vihar valószínűsíthető, ha viszont új hálót szőnek, akkor szép idő lesz; nem lehet látni pókokat, szinte bizonyos, hogy hamarosan esni fog; sok pókot látni, jó időre van kilátás.

A pókhálókról kialakult hiedelmek szerint, gazdag lesz, akihez nyáron és ősszel pókháló ragad. Ősszel a pókhálók jó időt jeleznek előre. Ha a pókhálók deformáltak, hosszú ideig szép és meleg idő várható. Ha sok pókháló van ősszel, a tavasz meleg lesz, és a következő ősz szép időt hoz.

Az oroszok azt mondják, negyven bűne alól feloldást, megbocsátást nyer az, aki elpusztít egy pókot, mert a pókhálók függönyök a szentképek előtt. Náluk a pókkal vagy hálójával álmodni rendszerint problémákat, gondokat okozó eseményeket jelent: aki pókkal álmodik, pereskedni fog; aki álmában megöl egy pókot, anyagi veszteségre vagy egy értékes tárgyának elvesztésére számíthat. Ha az ember álmában megtisztítja a házát a pókhálótól, valamilyen változás következik be szokásaiban. Óva intenek attól, hogy bárki is megegyen egy pókot, mert vízkórságtól vagy gyomordaganattól fog szenvedni.

A magyar néphiedelem szerint: ha pók ereszkedik az emberre, vendége jön, vagy pénz áll a házához. Ha a pók fehér, akkor nő, ha fekete, akkor férfi lesz a vendége. Délután pókhálón leereszkedő pókot látni, hamarosan elutazik az illető. A hajadon ágya fölött leereszkedő pók viszont a menyasszonyi fátylat szőtte, tehát a leány még abban az évben férjhez ment.

A reggel hálóját szövő pók látványa szerencsét hoz. A pókháló-szálon felfelé mászó pók, jó híreket hoz. Pókháló a bejárati ajtón, egy látogató jöttét jelzi előre. Egy új baráttal ismerkedik meg az, aki egy pókhálóba gabalyodik. Ruhán mászó pók, új ruha vásárlását jelenti, vagy pénzt kap az illető. Pókra lelni reggel, bánatot; délben izgalmat; este, kárt jelez.

Az angoloknál, ha mindenszentek estéjén egy pókot lát valaki, valószínűleg egy elvesztett halott szeretettjének a szelleme, aki éppen őt figyeli. Pókot elkapni szegénységhez vezet, vélik a törökök és hozzáteszik nincs két egyforma pókháló. Thaiföldön tilos éjszaka a pókhálótól megtisztítani a lakást, mert elszegényedést okoz.

A babonás emberek mágikus céllal ábrázolták a pókot talizmánokon. Az amerikai indiánok pókhálót tettek a csecsemő bölcsője fölé, hogy gyermeket megóvják a bajtól. Nálunk is ismert volt az a hiedelem, hogy a dióhéjba zárt, majd a nyakban amulettként hordott eleven pók elriasztja a pestist és gyógyítja a sárgaságot.

Közismert a pók kapcsolata a mágikus gyógyító praktikákkal. A pók révén betegséget lehet küldeni valakire, de védelmet nyújt a különböző betegségek ellen is. A népgyógyászok szerint a pók nyálával csillapítható a láz. Pókhálót tenni nyílt sebre gyorsítja a hegesedést. Reuma ellen pedig hatásos a pókhálóból készített apró galacsin lenyelése. A népi gyakorlatban a hideglelősnek kanál tejben kellett lenyelni a pókot.

A magyaroknál álomban a tarantella pók kivételével az összes pók látványa, jó szerencsét jelent. Minél nagyobb pókot lát az ember, annál nagyobb szerencséje lesz. Ha falon mászó pókot látunk álmunkban, a legkedvesebb kívánságunk fog teljesülni. Hálóját szövő pókot látni álomban, kemény munka révén növekedő vagyont jelképez.

 

Forrás: batarozi.extra.hu

jan
11

Szerencsehozó patkó

| Szerző: Eleison Kyra | 3:50 pm

Szerencsehozó patkó

 

Ezt az érdekes, bár bűvösnek egyáltalán nem tűnő tárgyat világszerte szerencsehozónak tartják. Nálunk például vályúba tették (néhol még ma is teszik), hogy az állatot megóvja a betegségektől. Az algíri mohamedánok az ajtófélfára szegezik, az angolok pedig a vitorlások árbocára.

 

Régen a lovat varázserejű, bajtól óvó állatnak tartották: nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat később helyettesítette a lópatkó. Általánosan elterjedt az a hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, és különösen nagy hatása van az olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja a szerencséjét.

 

Kelta eredetű hiedelmek szerint nagy szerencsét jelent a talált és a hét szeglyukú patkó. Sikere a feltételezések szerint sarló alakjával magyarázható, amely a kelták Holdistennőjét idézte, valamint azzal, hogy vasból készült, amelyet szelleműző fémnek tartottak.

 

Forrás: batarozi.extra.hu, sulinet.hu

jan
10

Farsang


A farsang a vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó időszak.
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.

A farsangi ünnepkörnél nincs okunk régebbi honfoglalás előtti magyar hagyományt feltételezni, e szokások a középkorban honosodtak meg hazánkban. A farsangi szokások meghonosodása három szinten történhetett: a királyi udvaron, a városi polgárságon, és a falun keresztül. A királyi udvarban olasz és francia hatás érvényesült, a polgárság és a falusi lakosság körében pedig német. A szokások egyes elemeiben ugyanakkor fellelhetünk antik görög, római, szláv, germán pogány elemeket is.

A farsang kifejezés a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, amely eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. Van olyan nézet, amely szerint a hazai németségtől vettük át ezt a kifejezést.

A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsangi napoknak is vannak a magyar nyelvben jellegzetes táji megnevezései. A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda.

 

Szokások, hagyományok
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak.

A farsang kezdetekor sok helyen a legények zajkeltéssel, kolompolással, ostorpattogtatással járták körül a falut (télűzés).

A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.

A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek, amely fontos esemény volt, alkalom a párválasztásra, ismerkedésre. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. A házasemberek feleségeikkel "batyus bált" tartottak.

A farsang jelenleg is a "báli szezon" ideje, ám ma már a bálok nem a párválasztás célját szolgálják.

A farsanghoz tartozó egyéb népszokások: vénlánycsúfolás, tuskóhúzás, alakoskodó felvonulás (busójárás), farsangtemetés (téltemetés), farsangi köszöntők. Szokás volt a vidám álesküvő megtartása. Sok helyen "zabáló" csütörtökön az asszonyok kibérelték a kocsmát és ott tartották az "asszonyfarsangot".

 

Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.
A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság.

A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.


Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál).

 

Farsanghétfő

A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.

 

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete.

Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

A farsang végéhez számos hiedelem kapcsolódik:

- tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz

- tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszáradna

- szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek

- húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák

 

Forrás: fszek.hu, sze.hu, wikipedia.hu

jan
7

Szerencsét hozó lóhere


A négylevelű lóhere évszázadok óta a szerencse jelképe, amit egyfelől ritkaságával, másrészről kereszt alakjával (ördögűző) magyaráznak. Már a görögök is amulettként hordták. A papok azt állították róla, bármilyen betegséget meggyógyít. A britek még többet képzelnek e növény hatalmáról: szerintük megtalálóját képessé teszi arra, hogy a dolgok mögé lásson.

A hagyomány szerint minden levél szimbolizál valamit: egy a hűséget, egy a reményt, egy a szeretetet, és egy a szerencsét. Általában úgy tartják, hogy a még több levél még nagyobb sikert ígér. Az ötlevelű lóhere hírnevet hoz, a hatlevelű hatalmat és a hétlevelű élethosszig tartó jólétet. De más értelmezések szerint a négynél több levelet hozó lóhere szerencsétlenségbe sodorja gazdáját.

 

Mi lehet az oka, hogy szerencsehozónak tekintik?

Ennek az érdekes növénynek megvan az a jellegzetes tulajdonsága, hogy az alakja a keresztre emlékeztet. Ez a szimbólum pedig már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében állt. Ezt a tévhitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különleges szerepe van. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig a ritkasága. Azért, persze, nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös találat a lottón, hiszen ha valaki szorgalmasan keresgél a lóherésben, akkor előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá!

 

Forrás: batarozi.extra.hu, sulinet.hu, privatriporter.hu

jan
6

Vízkereszt

 

A római egyház Epiphania Domini (’Az Úr megjelenése’) névvel január 6-án tartott ünnepe. A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe.

 

A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza; szenteltvízzel összefüggő hiedelmeket az egyház is erősítette. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg.

 

A szentelt víz hatásosságában vetett bizalom alapja a víz tisztító erejében való hit.
A házigazda üvegben hazavitte a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert születésétől haláláig kísérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmarad a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték. A szentelt víz sok különleges bűbájosságra ír. Szükség esetén kis fiolában védelem a gonosz ellen.

 

A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, az ajtók szemöldökfájára krétával felírta a G-M-B betűket és az évszámot, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt.

A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék.

 

Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés előtt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a szőnyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a szőnyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije.

Az ortodox családoknál - a hagyományok szerint - a betlehemi jászolra emlékezve - szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek - a katolikusok a háromkirályjáráshoz hasonlóan - kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához. 

 

Háromkirály - járás

Január 6-hoz tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirály-járás szokása, mely adománykérő ünnepköszöntő szokás volt Ekkor – általában fiúk vagy férfiak – színjátékhoz hasonlóan játszották el a bibliai jelenetet, melyben a napkeleti bölcsek cselekedeteit elevenítették meg. A házról házra járó fiúgyerekek jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, és a kiugratható szerkezetre szerelt fényes csillag.

 

Időjóslás, termékenységvarázslás

Gonoszűző és szerencsevarázsló napnak tekintették, s az időjárásból következtettek az eljövendő év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a termés alakulására, az emberek és az állatok egészségi állapotára.

Ha ezen a napon hideg idő volt, akkor korai tavaszban reménykedtek az emberek. Néhol úgy vélték, hogy napsütéses idő esetén még hosszú lesz a tél, vagy ha ezen a napon esik, férges lesz a máktermés. Ha ezen a napon nagyon hideg volt, rossz termésre számítottak, ha fújt a szél, szerencsés lesz az év.

 

Ezen a napon kezdődik meg a farsang, a vigasságok, falusi disznótorok ideje. Persze az igazi tradíció szerint ma kerül sor a karácsonyi asztal megbontására és a karácsonyfa leszedésére is.

 

A lakótelepek hagyománya
A lakótelepeken ilyenkor ázott, tüskéjehullatott, kiérdemesült karácsonyfákat hajigálnak ki az ablakon, üres szaloncukros papírokkal, vagy anélkül. Szomorú hagyomány ez, tegyünk hát azért, hogy megváltozzon. A köztisztasági hivatal minden esztendőben összeszedi a megfelelő módon kihelyezett fákat. Ne a kukába dobja a fákat. Faluhelyen, vagy a régebbi bérházakban a cserépkályhákban elégnek a fák, finom, gyantás illatukkal utólag is megajándékozzák gazdájukat.

Az egyik nagyváros lakótelepéről azonban érdekes hagyományt hallani. Egy kis lakótelepi közösség ilyenkor összegyűjti a karácsonyfákat és közösen raknak tüzet, együtt énekelnek, és megkezdik a farsangot.


A mediterrán országok hagyományai

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.

 

 

Forrás: network.hu, Magyar Néprajzi Lexikon

jan
5

Tükröm, tükröm.....

Címkék: babona tükör | Szerző: Eleison Kyra | 3:38 pm

Tükröm, tükröm…….

 

Vannak különleges tárgyak, melyek babonával, hiedelmekkel átitatottak. A mágus kelléktárának, a frissen házasodó menyasszonynak, a lánynak, az asszonynak, a szerelmesnek, és a halottat siratónak egyaránt fontos eszköze a tükör.


Elterjedt hiedelem: ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha éppen lány törte el a tükröt, 7 évig nem megy férjhez. Ennek a nálunk elterjedt babonának világszerte akadnak rokonai.

 

Az afrikai zuluk például nagyon félnek a vízbe nézni, mert akkor ott megjelenik tükörképük, és attól tartanak, hogy azt a krokodilus elragadhatja.
Az ősi társadalmi viszonyok között élő népek mindenütt sajátos tisztelettel veszik körül a tükörképet. Ami a tükörben megjelenik, az számukra nem visszavert fény - hiszen mit is tudhatnának ők erről -, hanem valami jelenés, szellem. A tükör ily módon félelmetes tárgy, mert látszólag benne lakik a bepillantáskor előbukkanó, tehát alvó alak.

Ha a tükör eltörik, ez a szellem bosszút áll. Ily nézetek magyarázzák meg, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával "haszontalan" tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal.
Amerika aztékjai például tükröket csiszoltak obszidiánból, s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból. Egyiptom ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A valóságot - ez esetben a fénysugár szabályos visszaverődését a tükörlapon -, különböző történelmi-társadalmi viszonyok közt élő emberek más-más módon fogták fel.

Erzsébet királynő udvari mágusa, John Dee tükörből jósolt. Állítólag egészen pontosan megjósolta a király ellen 1605-ben végrehajtott merényletet.

 

Ki a legszebb a vidéken?
Hófehérke meséjében a gonosz királyné a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, ki a legszebb országában? A régi orosz babona szerint az a lány, aki az újév első percében - kezében égő gyertyával - belenéz a tükörbe, háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét. 

A lányok megláthatják leendő férjüket, ha a tükör előtt ülve fogyasztanak el egy almát, megfésülik a hajukat, majd belepillantanak a tükörbe: a hátuk mögött felsejlik a férfiú képe.

 

E. T. A. Hoffmann egyik novellájában - amelyet Offenbach is feldolgozott operájában - az ellopott tükörképről ír. Ezért is vált a tükör varázseszközzé, szellemidéző szerszámmá, amelytől a jövendőt kérdezték.

 

Babonák a tükörrel kapcsolatban:

Ha a tükör összetörik- 7 évig bajt hoz a házra.

 

Ha a tükröt egy hajadon, vagy egy nőtlen ember töri el, akkor 7 évig nem nősül meg, vagy nem mehet férjhez.

 

Ha halottas házban nem takarják le a tükröt, a halott a tükörben megjelenik, kísérteni fog. A tükörről a leplet a gyászmise után lehet csak levenni. (Máshol a hetedik hét végén szabad csak leleplezni, így szól a babona)

 

Tükör előtt tilos gyertyát gyújtani, mert átjárnak rajta a szellemek.

 

A tükröt, ha küszöbre teszünk, vagy az ajtóval szembe tesszük, akkor az ártó szellemek megriadnak saját képüktől és nem tudnak bejönni a házba. (Ennek a magyar babonának mását a feng shuiban is hasonlóan tartják.)

 

A hálószobába tett tükröt is baljósnak tartják, de ha a tükröt az ágy alá dugjuk, akkor a rossz álmot visszafordíthatjuk a segítségével.

 

Érdemes a szerelmünket meglesni fésülködés közben, mert ha a tükörben a hátát nézi, akkor csalfa természetű, szereti, ha "utána néznek", míg ha nem nézegeti magát hátulról, akkor hűséges természetű.


A tükörben a lélek képmását látjuk, tehát azért nem látszanak a tükörben a vámpírok, mivel nekik nincs lelkük.


Ha egy férfi és egy nő először a tükörben pillantja meg egymást, nagyon boldog házasságban fognak élni.

Ha egy tükör magától leesik és összetörik, a házban valaki meg fog halni.

 

A színészek között gyakori babona, hogy rossz szerencsét hoz, ha valaki válla fölött pillantják meg saját tükörképüket.

 

Ha egy tükörnek csak három oldalon van kerete, az azt jelenti, hogy egy boszorkány arra használta, hogy a messzi távolba lásson vele.

 

Viharban le kell takarni a tükröket, mert a villámlás kiengedi belőlük a csapdába ejtett szellemeket.

Gyertyafénynél tükörbe nézni balszerencsét hoz. A félelem érthető: a tükörkép ijesztő, hiszen pont úgy néz ki az ember, mintha zseblámpával alulról világítaná meg az arcát...

 

A babonák sokasága fűződik a tükörhöz, s a tükröződéshez. Sokan hajlanak hinni ezekben, mások kinevetik a babonákat. Egy biztos: Inkább legyünk óvatosak a tükörrel.

 

Forrás: harmonet.hu, nana.hu

 

jan
4

Még mindig a szilveszteri, újévi szokásoknál maradva: nézzük, honnan ered a koccintás hagyománya.

 

Koccintsunk hát! De miért is?

 

Szilveszter éjjelén összecsendülnek a poharak, koccintunk jókívánságaink közepette. De azt tudják, hogy honnan ered, és mióta él ez a szokás? Valamikor ez több volt egy különösebb jelentőség nélküli gesztusnál.

 

Utolsó napja van az évnek. Még azok is, akiknek zaklatott élettempója nem engedi, hogy a múló időre gondoljanak, ilyenkor tudatosítják, elsuhant egy újabb mérföldkő. Kérdéseket teszünk fel: milyen volt az elmúlt év? Milyen lesz a következő? És ámulunk: hogy repül az idő! Észre sem vettük, s máris idősebbek lettünk eggyel megint.

Erre aztán inni kell! A pezsgő már a hűtőben várja, hogy éjfélkor koccinthassunk vele az új évre. De nem furcsa egy kicsit ez a gesztus? Az ember felemeli a poharát, és közelíti a másikéhoz úgy, hogy csilingelve koccanjon? Mire ez az egész?

 

Néhány évszázaddal ezelőtt még nem mindenféle poharazáshoz tartozott hozzá a koccintás, csak annak egy bizonyos típusához. Arról a típusról van szó, amelyet a magyar nyelv egy különleges szókapcsolattal, kifejezéssel is illet: megisszuk az áldomást!

Valamikor ez több volt egy különösebb jelentőség nélküli gesztusnál. A jogi műveletek részét jelentette, a szerződéskötések végső aktusát. Van is ennek logikája: az érintkező poharak az egységet fejezik ki, az együttműködés összhangját, vagy képletesen a hajlandóságot, hogy ugyanabból az italból, ugyanabból a kehelyből igyunk.

Másik kérdés, hogy vajon miért éppen a poharak, kupák összekoccintása vált egyes népeknél - például a magyarnál - a jogélet jellemző, szertartásszerű cselekményévé? Vajon mit láthattak a koccintásban, az ivóalkalmatosságban a régiek, amiért azt jogerős megállapodásaik megpecsételésére alkalmasnak vélhették?

Erre a kérdésre is született egyfajta válasz. Tulajdonképpen a természeti népek gyakorlatából kapjuk meg a feleletet, akiknek a világ minden táján az az általános vélekedése, hogy az érintésnek varázsereje van. Az érintés átsugározza életerőnket, lelkünket arra, akit megérintettünk. Így a kölcsönös érintkezés, például a kézfogás vagy csók következtében két emberi lélek kicserélődik, mintegy testvérré válik.

Egy rádió műsorában elhangzott, hogy "azok, akik a jogi aktus során, mint szemben álló felek szerepelnek, poharukat összekoccintva kifejezésre juttatják, hogy egyezségük testvéri megállapodás, szerződésük meleg emberi kapcsolat eredménye, amely minden vitát, háborúskodást kizár, és megpecsételi a szerződő felek között a békét. Baráti poharazgatásainkban ennek az emléke cseng vissza."


Ez esetben pedig az újévi poháremelés nem más, mint annak az óhajnak a kifejezése, hogy az elkövetkező évben tényleg az egyetértés és egység és jó együttműködés uralkodjék közöttünk.

 

 

Forrás: eletforma.hu, sulinet

jan
3

Ég a gyertya.....

Címkék: babona gyertya hiedelem | Szerző: Eleison Kyra | 11:23 am

A gyertyával kapcsolatos babonák és hiedelmek

 

Egész sor babona és boszorkányság kötődik a gyertyákhoz. Azt tartják, a gyertyából mindent ki lehet olvasni: az időjárást, szerelmi kapcsolatot, még a halált is.

 

A gyertyákhoz kapcsolódó híresztelések, babonák és előjelek évszázados múltra tekintenek vissza. Ezek egy része kihalt az idők során, viszont néhány közülük, mint például a gyertyák elfújása az ünnepi tortán, mind a mai napig fennmaradt.

 

A gyertyákból balsorsot jósoló babonák közül néhány ma is él, részben gyakorlati megfontolásból. Például pechnek számít, ha égő gyertyával alszol el. Némileg bizonytalan jóslat, de valami földi figyelmeztetés csak van benne, ugyanis egy felügyelet nélkül hagyott égő gyertya tűzeset forrásává válhat.

Rengeteg hasonló hiedelem létezik. Az a babona, hogy „ha egy gyertya leesik és kettétörik, dupla balszerencse ér”, nem igazán talál magyarázatra. Bármit jelenthet. Az a feltevés pedig, hogy szerencsétlenség vár rád, ha egy gyertyát hagysz magától kialudni, sokféleképp értelmezhető.

 

Ugyanilyen homályosak más babonák is. Például, ha egy szertartás alatt (és csakis akkor) egy csepp viasz folyik le a gyertyán, balszerencsét, legrosszabb esetben pedig még halált is jelent az ahhoz legközelebb álló személynek.

 

Amikor a gyertyák olvasása kerül szóba, bizonyára számos szerencsét, áldást és védelmet jósló jeleket is ki lehet olvasni, nemcsak balszerencsére utaló „tüneteket”. Az Imbolc ünnep előestjén például barna gyertyát gyújtanak a kelta eredetű népek, ugyanis a néphagyomány úgy tartja, hogy szerencsét hoz és távol tartja a rossz szellemeket, de ugyanilyen hatással bír az is, ha egy gyertya fölött repülő molylekpe perzselődik meg a lángban.

 

Vallási hiedelemtől függetlenül, sokan fehér gyertyát gyújtanak az új lakásban, abban a reményben, hogy ez szerencsét és boldogságot hoz. A végigégés ellentmond annak a hiedelemnek, hogy az balszerencsét hoz, de ez szokásos dolog, ha babonáról van szó.

 

Az álomból sok mindent jósolnak. Ha ilyenkor gyertya is kerül a képbe, jelentése annak színétől függ. Eszerint:

- a fekete - betegség vagy halál

- a fehér - igaz szerelem

- a vörös - érzékiség vagy nemi vágy.

 

Az álombeli gyertyák mást is jelenthetnek. Azt mondják, ha fiatal nő 2 fehér gyertyát lát álmában, nemsokára megkérik a kezét. Öt gyertya pedig szerelmet és házasságot jelent, kortól függetlenül.

 

Egyetlen gyertya (a fáma nem szól a színéről), az intelligencia és szellemi értelem jele. Ha tartóban áll, a gyertya boldogságot és bőséget jelent, a gyertya nélküli üres tartó viszont bánatot és balszerencsét, még halált is jósolhat.

 

Számos és sokféle eljárást ismerünk, melyekkel megjósolhatjuk, vagy éppenséggel előidézhetjük a szerelmet. Egyesek egyszerűek, mint például gyertyagyújtás egy bizonyos napon, mások, előre nem látott történések, amelyek rosszat jósolnak.

 

A szerelmesek napján meggyújtott gyertya igazi érzelmi köteléket biztosít, az esküvőn meggyújtott fehér gyertyának pedig tartós és boldog házasságot kellene biztosítania. Valamivel nehezebb viszont a szerelmes párunkat elhívni, de ez is lehetséges: éjfélkor (nem fontos, melyik nap) tűzz két gombostűt egy vörös gyertya talpának közepébe, s amikorra a gyertya leég, már ott is lesz a szerelmed.

 

Bizonyos események véletlenszerűek. Például egy gyertya véletlen felborítása szerencsés jel: a közeljövőben esküvőre számíthatsz. Ha pedig az esküvőn egy gyertya hirtelen kialszik, azt jósolja, hogy a házasság szenvedésben fog befejeződni.

 

A gyertyához kötődő babonáknak számtalan változata létezik, jósolnak belőle halált, anyagi bőséget, időjárást, boldogságot, szinte bármit. Mint a legtöbb hiedelem, ezek is nélkülöznek minden szilárd alapot, de nem elhanyagolható azon személyek száma, akik vakon hisznek a gyertya varázserejében.

 

Forrás: alompar.hu

 

jan
2

Az évkezdethez oly sok babona és szokás kapcsolódik, jöjjön még néhány ezekből.

 

Új év, régi hiedelmek II.

 

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhetőleg nem lesz hiba!)

 

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.

 

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

 

A pogácsába szilveszterkor érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. (Kivétel, ha ráharap, és fogorvosra költi az egész vagyonát.) Figyelem, a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!

 

Újév első napján tartózkodni kell a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert akkor az egész évet veszekedéssel töltik.

 

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.

 

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

 

Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg újévkor, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.

 

Nem jó dolog ma nagy értékű holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak. 

 

Érdemes egy érmét újévkor elásni, másnap pedig kiásni, így "kincslelő" esztendő vár ránk.

 

Újévkor bőségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak, kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha aznap jóllaknak, egész évben jóllaknak. Egyes vidékeken ezt különösen a kutyára vonatkoztatták, mivel ha annyi a maradék, hogy a kutya is degeszre tömi a bendőjét, akkor gazdagság vár egész esztendőben.

 

Aki üzlettel foglalkozik, annak gyümölcsöket kell ennie, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá. Ha almát eszik, számlálja meg, hány almamag van az almában, annyi siker üti a markát abban az esztendőben.

 

Aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra, hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsőnek boldog újesztendőt. Ha nő kíván, az szerencsétlenséget hoz, ha meg idős férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez, ha pedig nős ember, akkor nős férfi szeretője lehet.

 

Az éjféli durrogtatásnak is nagy hagyománya van, egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel és durrantottak el az óév búcsúztatására. Volt ahol ilyenkor behívták a macskát, és ha a macska messzire szaladt ijedtében, akkor elvitte a szerencsétlenséget, átkokat, boszorkányságot, de ha a kutya ijedt meg, az elvitte a házastársi hűséget. Ennek a szokásnak az utódja a pezsgőbontás, és sajnos a petárdázás is, ami számos állat vesztét okozza, és semmi pozitívat nem jelent.

 

Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.

 

Sokan újév napján tankolják tele az autójukat, hogy a következő évben mindig tele legyen a benzintank.

 

Szintén új babona, hogy malacos képet, kabalát, vagy az édes évet jelentő marcipán malackát hordanak maguknál, akik bőséget és boldogságot akarnak varázsolni.

 

 

Forrás: harmonet.hu

jan
1

Új év, régi hiedelmek

 

Az új év kezdete általában fontos ünnep, melyet a világ szinte minden kultúrájában megünnepelnek. Az új évkezdet egy új indulási lehetőséget hordoz magában. Azonban a babonások szerint erre csak akkor van lehetőség, ha a megfelelő dolgokat tesszük, vagy mondjuk.

Az új esztendő első napjára szóló babonákat be lehet tartani, ám a sikerében már érdemes kételkedni.

 

A babonás emberek rendkívül hosszan tartó tevékenységeket is hajlandóak voltak végrehajtani, melyeket az óév utolsó napján kezdtek el, és az új év első napján fejeztek be. Például szilveszter estéjétől egészen másnap reggelig égettek egy fahasábot vagy gyertyát, mert úgy vélték, hogy így a háztartás az elkövetkezendő évben nem fog szűkölködni a fűtésre és világításra szolgáló anyagokban. Fontos volt azonban, hogy az így égetett tűz ne hagyja el a házat. Általánosságban balszerencsére utaló jelnek számít, ha bármilyen tárgyat újév napján elvittek a házból, még a szemetet sem szabad kivinni. (Hát jó, majd holnap kivisszük.)

Ételek között tiltólistán szerepel a csirke, mondván egész évre elkaparja a szerencsét. A hal pedig elúszik vele. Bár egyes folyó menti vidékeken ezzel ellentétben úgy gondolják, ahány pikkely, annyi pénz. A pulyka ráadásul még haragot is hoz. Így marad a malac, amelyik kitúrja nekünk a szerencsét.

 

Ha szeretnénk, hogy pénz álljon a házhoz az új évben, együnk lencsét, babot, borsót, hiszen ezek a pénz alakjával, szimbolikus jelentésükkel hozzák a pénzt, a bőséget.

 

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Az eladósorba kerülő lányok ilyenkor jósoló gombócot főztek, melybe papírokon beletettek neveket, és amelyik gombóc feljött, az abban rejlő férfinév viselőjét gondolták jövendőbelijüknek. A babona szerint, aki tükröt és fésűt tesz a párnája alá, az megálmodja, hogy ki lesz a párja.

A babonások azzal igyekeztek gondoskodni arról, hogy a pénz a házba befelé, nem pedig onnan kifelé áramoljon, hogy egy érmét zsinóron az ajtó vagy az ablak külsejére rögzítettek szilveszter éjjelén. Miután az óra éjfélt ütött, a zsinórt meghúzva bevonták az érmét a házba.


A népi megfigyelés úgy tartja, hogy újév napján, ha férfi lép be a lakásunkba, ő hozza, viszont ha nő, akkor elviszi szerencsét. Sőt peches évünk lesz, ha először nő kíván boldog új évet! Skóciában a szőke vagy vörös hajú férfiakat tartották a legjobb szerencsehozónak.

Aki éjfélkor mézes szájjal csókolózik, arra az édes élvezeteken kívül boldogság is vár.

 

Helyenként ólom vagy visszaöntéssel próbálják kifürkészni a jövő évi történéseket.

Amit újév napján teszünk, az vár ránk a következő évben. Így inkább pihenjünk, mint takarítsunk. Mosni, teregetni, vasalni, varrni, foltozni egyáltalán nem szabad, mert az egy családtag halálát jelenti. Aki mégis arra kényszerül, hogy dolgozzon, az tegye jókedvvel. Bár már az is szerencsének tudható be, ha valakinek egész évben lesz munkája.


Az új évhez a babonák mellett különböző hagyományok is kötődnek.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. (Így aztán csendben agonizálok és majd hétfőn elmegyek orvoshoz.)

Külföldiek sem mentesek a különböző új évi babonáktól. Tirolban hagyomány, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megráznak egy almafát, egész évben nem lesz gondjuk a ...!

Oroszországban a szilveszteri bulira érkezésnek is megvan a maga ceremóniája. Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtani a házigazdának, mert aki nem így tesz, az bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdít a háziakra.

 

A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben.

A gazdagodás előjele, ha az érkező vendégek némelyikét a házigazda nem ismeri föl, vagy éppen összetéveszti valakivel.  Szilveszter este népes társaságok, család, barátok gyűlnek össze a jolka, az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. De tilos zsebkendőt, szúró-vágószerszámot ajándékozni, mert az bajt zúdít a családra. Az óra pedig az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle. Ha a háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumplisaláta, hagymás hering, tucatnyi rafinált, ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.

Moldáviában hejgetéssel biztosítják az új esztendőben a gabonát, a kenyeret. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

 

A kínai újévre az északi téli napforduló idején kerül sor, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma. A házat újév napja előtt ki kell takarítani, s szilveszterkor minden takarítási eszközt el kell tenni. A babonások szerint, aki újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencsét. Az újév napját követő folyamatos szerencse érdekében a port az ajtóból a szoba belsejébe, a sarokba söprik. A pornak öt napon át ott kell maradnia, és senki nem léphet rá.

Néhány szabály, amelyet a kínai újév ünneplése során be kell tartani: Ne a múltra, hanem a jövőre tekintsünk. Ne beszéljünk a halott rokonainkról és barátainkról. Ne sírjunk újév napján, különben egész évben sírni fogunk. A szülők a rosszul viselkedő gyerekkel is engedékenyebbek. Nem kiabálnak rájuk, és nem utasítják őket rendre, nehogy sírni kezdjenek.

 

Forrás: heol.hu és Babonák könyve